1872
A Kolozsvári Egyetemi alapításával (1872) együtt hozták létre a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület – az 1872. augusztus 29-én aláírt szerződés értelmében – könyv-, irat- és kéziratállományát az Egyetem használatára bocsátotta. Emellett a könyvtár állománya a Főkormányszék, a volt kolozsvári Jogakadémia, az Orvosi-Sebészeti Tanintézet könyvtárának állományából és a történész Benigni János Nagyszebenből származó könyvtári hagyatékából tevődött össze is. Kezdetben a könyvtár szétszórtan, különböző helyeken működött, míg 1895 őszén az Egyetem új épületébe költözött. A könyvtár első igazgatója a történész-bibliográfus Szabó Károly volt.
1906 - 1907
Az Egyetemi Könyvtár új épületének terveit 1906. június 14-én mutatták be a Könyvtár Építészeti Bizottságának. A Könyvtár ekkori igazgatójának, az irodalomtörténész Erdélyi Pálnak volt a feladata a terv véghezvitele.
1909
A Könyvtár új épületét 1909. május 18-án avatták fel, bár a terv néhány részletéről anyagi gondok miatt le kellett mondani, ezek később, 1931–1934 között valósultak meg.
1919
A királyi rendelet értelmében a kolozsvári magyar egyetem román egyetemmé alakult át, s ezzel párhuzamosan az Egyetemi Könyvtárt is átszervezik.
1920
Az új igazgatónak a bölcsész Eugen Barbut nevezik ki.
1 februarie 1920
Románia királya, I. Ferdinánd és Mária királynő, a román kormány több fontos tagjával együtt meglátogatja a könyvtárat.
1922 - 1923
A moldvai könyvgyűjtő, Gheorghe Sion a könyvtárnak adományozta a 4500 kötetből, 2000 metszetből, néhány száz fényképből, 200 térképből, érmékből és bélyegekből álló hatalmas gyűjteményét.
1923 - 1925
Ebben az időszakban kezdődik el a teljes állomány feldolgozása az egyetemes tizedes osztályozás (ETO) szabályai szerint.
1927
A könyvtár neve I. Ferdinánd Király Tudományegyetem Könyvtára lesz.
1929
A könytár saját anyagával vesz részt a Gyulafehérváron, az Erdély és Románia egyesülésének 10. évfordulójára az Astra Egyesület által rendezett kiállításon.
1929
Az I. Ferdinánd Tudományegyetem Könyvtára részt vesz a barcelónai nemzetközi kiállításon.
1929 - 1934
Eugen Barbu igazgató elrendeli négy új terem építését, így segítve az eredeti terv megvalósítását.
1935
Ioan Muşlea, a kolozsvári tudományos élet fontos személyisége lesz a könyvtár új igazgatója.
1940 - 1944
A könyvtár jelentős állománya, az Egyetemmel együtt ideiglenesen Szebenbe költözik.
1952 - 1959
A kommunista hatalom által az egyetemről kizárt költő, Lucian Blaga a könyvtárban talált menedéket az egyik kis szobában, a konferenciaterem mellett, ahogyan a költő mondta: a „nem sejtett lépcsők alatt”. Itt fordítja le 1954 nyarán Goethe Faustját. 1954 nyarán elhagyja „Faust barlangját” és a második emeleti terembe, a Dokumentumok termébe költözik. 1959. április 15-én a költő objektív okokra hivatkozva kéri munkaszerződése felbontását. 1954. július 1-jétől a Román Akadémia kolozsvári kirendeltségének könyvtárába történt távozásáig a költő a tudományos aligazgatói tisztét.
1960 - 1961
Egy új raktárszárny épül és bevezetnek egy sor új szolgáltatást (könyvkötészet, sokszorosítás, mikorfilmezés és fotó-szolgáltatás, állomány-higiénia).
1992
A könyvtár felveszi a költő és filozófus Lucian Blaga nevét. A ’90-es évek elején elkezdődik egy sor könyvtári automatizálási és informatizálási folyamat.
1996
A Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel közösen felsőfokú könyvtárszakos képzést indít.
1999-2016
A Digitális Könyvtár évről évre jelentősen gazdagodik. Ily módon immár otthonról is elérhető a nemzeti örökség számos értékes kötete, mint ahogyan a fontos időszaki kiadványokból kialakított Transsilvanica gyűjtemény is. 2014-től a KEK jelen van a könyvtári tartalmak és szolgáltatások legnagyobb hálózatában, a WorldCat-ben.
